Várna, Bulgária
Várna (bolgárul: Varna, ejtve: [ˈvarnɐ]) Bulgária harmadik legnagyobb városa, valamint a Fekete-tenger bolgár partvidékének és Észak-Bulgária régiójának legnagyobb városa és tengerparti üdülőhelye. A Várnai-öbölben található város közel három évezrede jelentős gazdasági, társadalmi és kulturális központ.
A történelmileg Odesszoszként (ógörögül: Ὀdissos) ismert Várna egy trák tengerparti településből a Fekete-tenger egyik fő tengeri kikötőjévé fejlődött. Ma a város az üzleti élet, a közlekedés, az oktatás, a turizmus, a szórakozás és az egészségügy jelentős központja.
Történelmi fejlődés és név
A várost trákok lakták, akik aktív kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat ápoltak Anatóliából, Thesszáliából, a Kaukázusból és a Földközi-tengerről származó emberekkel. Ezek a kapcsolatok tükröződtek néhány helyi produkcióban, például a kor bronz fibulájának formáiban, akár importált, akár helyben készült.
A világ legrégebbi aranykincse, amely a varnai kultúrához tartozik, a varnai nekropoliszban fedezték fel, és Kr.e. 4600–4200-ra datálták. A várnai nekropolisz 1974-es felfedezése óta 294 temetkezési helyet tártak fel, amelyekben több mint 3000 aranytárgy található.
Theofánész, az inkvizítor először a Várna nevet említi, mivel a város a Balkán szláv hódításának kontextusában vált ismertté a VI-VI. században. A név varangiai eredetű lehet, mivel a varangiaiak sok éven át át átkeltek a Fekete-tengeren, és a korai középkorban elérték Konstantinápolyt.
Theophanes szerint 680-ban Aszparukh, az Első első dunai bolgár birodalom alapítója IV. Konstantin hadsereget vezetett a delta folyó közelében. Ezeket az erőket követve elérte az úgynevezett Várnát Odüsszosz [sic] közelében és annak középső vidékeit.
Modern Jelentőség és Régészet
A név ennél régebbi lehet; talán a proto-indoeurópai gyökérből *u̯er- származik, hogy "folyni, nedves, víz, folyó" (vö. Varuna), vagy a proto-szláv gyökér varn 'black', vagy az iráni bár vagy var 'tábor, erőd'.
A 10. század végére a Várna név olyan szilárdan megszilárdult, hogy amikor a bizánciak 975 körül visszavették a terület irányítását a bolgároktól, megtartották azt, ahelyett, hogy helyreállították volna az ősi Odesszosz nevet.
Az őskori települések leginkább a Chalcolithic nekropoliszról (i.e. V. évezred közepén keletkezett radiokarbonos kormeghatározás) ismertek, amely a világ őstörténetének kulcsfontosságú régészeti lelőhelye, a névadó Varna kultúra, és nemzetközileg a világ legrégebbi nagy aranyleletének tekintik, amely a modern város határain belül létezett.
A Várnai-tavak tágabb régiójában (az 1900-as évek előtt) és a szomszédos karsztforrásokban és barlangokban több mint 30 őskori települést tártak fel, a legkorábbi leletek a közép-paleolitikumból vagy 100 000 évvel ezelőttről származnak.
A várost Bulgária tengeri fővárosának nevezik, és a bolgár haditengerészet és a kereskedelmi tengerészgyalogos székhelye.
- Az Európa Tanács 2008-ban a Fekete-tengeri Eurorégió székhelyévé nevezte ki Várnát.
- Várna elnyerte az Európa Ifjúsági Fővárosa 2017 címet.
- A világ legrégebbi aranykincse, amely a varnai kultúrához tartozik, a varnai nekropoliszban fedezték fel, és Kr.e. 4600–4200-ra datálták.
Ez a cikk több hírforrás alapján, mesterséges intelligencia segítségével készült, és szerkesztőségünk a szerkesztési elveink szerint ellenőrzi. Szerkesztői elvek · Hírtipp és kapcsolat
Hozzászólások 0